2012-ben először városunkban is rendeztek tábort íróknak, költőknek, tanulni vágyóknak és érdeklődőknek, mégpedig az I. Hajdúböszörményi Nemzetközi Író-és Alkotótábort. Két írószervezet összefogásával és közös szervezésével jöhetett létre 2012. június 27. és július 1. között ez az igen népszerű esemény. A Magyar Írószövetség és a Kertész László Hajdúsági Irodalmi Kör karöltve valósította meg a kibontakozó ötletet az NKA, Hajdúböszörmény Város, Kiss Attila polgármester és sok más támogató jóvoltából. A tábor fővédnöke L. Simon László kulturális államtitkár is nagyban hozzájárult a megvalósításhoz, de az Irodalmi Kör néhány tagjának önzetlen és kitartó munkája nélkül nem valósulhatott volna meg. A nemzetközivé bővítés kezdeményezése tulajdonképpen Kiss Attilának köszönhető, hisz többszöri megbeszélés alapján a szervezők öt határon túli és két magyarországi város két-két középiskolás diákját és kísérőjét látta vendégül Hajdúböszörményben.
Nehéz levetkőzni azt az általános véleményt a költészetről, ami minden ember fejében kialakult akkor, mikor az iskolapadban Janus Pannoniustól Petőfi Sándoron át József Attilával bezárólag megtanultuk, hogy kit nevezünk költőnek és mi az a vers. Ez a pár nap abban is segített és segít, hogy teljesen más szemmel tekintsenek éppen úgy a költőkre, mint műveikre. Az ötnapos tábor helyszínéül a hajdúböszörményi Fürdőkert Ifjúsági Szabadidő Központ szolgált, amit mára kinőttünk és elfoglaltuk a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Kollégiumát.
2012-ben a résztvevők között akadt, aki már „gyakorlott íróként” látogatott el a táborba, de a táborozók nagy része még nem próbálkozott komolyabban az írással – tulajdonképpen ez volt az egyik olyan tényező, ami érdekessé és izgalmassá tette ezt a pár napot a korosztályok változatossága és a jelenlévők különböző érdeklődési köre mellett. A csoportok kialakulása után a nap a nagy sikert arató ismerkedési játékokkal folytatódott, melyeket Szilágyi Tamás vezetett. Az ünnepélyes megnyitót Hajdúböszörmény város polgármestere, Kiss Attila, valamint Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke tartotta. A délután, valamint az est folyamán Gerendás Péter, Papp-Für János és Rózsa Sándor lépett fel megzenésített versekkel, melyek ugyanúgy szóltak a legkisebbekhez, mint az idősebb korosztályhoz, vacsora után pedig következtek a piros karikás Lőwy-versek Török Péter előadásában.
Két fő tematikai egységre épültek a programok, rendezvények. Az egyik fő egység a délelőtti szemináriumok, íróiskolák, a másik pedig a délutáni meghívott vendégek előadásai. Három szemináriumi csoport dolgozott napról napra. A három íróiskola vezető: Áfra János költő, szerkesztő, a József Attila Kör elnökségének tagja, Papp-Für János költő, szerkesztő a Magyar Írószövetség tagja, a Kertész László Hajdúsági Irodalmi Kör elnöke és Szentmártoni János költő, szerkesztő, a Magyar Írószövetség elnöke. Az íróiskola egy olyan rendszerre épült, mint anno az ugyanitt megrendezett nemzetközi klasszikusgitár-tábor szemináriumai.
Mindenkivel külön-külön is foglalkoztak az íróiskola tanárai. Nemcsak irodalmi műveket elemeztek, hanem kritikákat, publikációkat is. Emellett volt kreatív írás, szövegelemzés, verstani fogások, kortárs versbeszéd, és a modern szövegalkotás fortélyainak elsajátítása.
Az első órán kézbe vették a saját szövegeket és a tábor végére kicsit átszabták, átrágták és átvilágították, majd a „kész terméket” az ötödik napon közösen összehasonlították az eredetivel. De volt egy úgynevezett „Gyors és gyilkos” opció is (Dokk.hu), amikor azonnal és kíméletlenül felboncolták az adott szöveget, és rámutattak annak gyengeségeire, hibáira, sutaságaira, ezután megpróbálták olyan mederbe terelni a verset, szöveget, amely a mai szakma vénájában is könnyedén veszi a kanyarokat. Az ilyen típusú íróiskolák rámutatnak arra, hogy a kreatív írás, a szövegalkotások mechanizmusa, a többszöri átgondolás technikája elsajátítható, míg a rossz beidegződéseket, a sikerületlen nyelvi manővereket, a pátoszos, giccses csendélet-művészkedéseket és az erőltetett pózokat le lehet vetkőzni tudatos, kimért esszenciával.
A délutáni programok sokszínűsége nem vitatható, hisz volt színház Szilágyi Tamás színművésszel, versfelolvasás, versmondás, ínyenc irodalmi előadások Török Péterrel, zene a Bar-talk zenekarral, Gerendás Péter – Rózsa Sándor – Papp-Für János trió gyerekeknek szóló zenés rendhagyó irodalomóra, de megzenésített versek estje is terítékre került a programok közt.
Olyan vendégek tartottak előadásokat, mint Barabás Zoltán, aki Ady Endre nagyváradi iskolaéveiről tartott igen részletes előadás szabadegyetemi stílusában. Csiha László a 19. századi francia költészet remekeivel kápráztatta el az érdeklődőket. Ferdinandy György pedig életéről, munkáiról és legfrissebb kötetéről (Pók a víz alatt) beszélgetett Szentmártoni Jánossal. Farkas Wellmann Endre az Előretolt helyőrség című irodalmi lap szerkesztéséről és életéről beszélt nagyon közvetlen hangulatban. Szálinger Balázs „Kinevelhető-e a költő” című előadása hihetetlen erejű dinamizmusával mindenkit ámulatba ejtett.
Voltak kerek asztal beszélgetések a három Jánossal, azaz a szemináriumvezetőkkel. A fő téma, amely köré a beszélgetés épült, az természetesen az elmaradhatatlan kortárs irodalom – ezen belül is leginkább a kortárs költészet – problematikái, élhetetlenségének okai és ennek megoldásaira adott válaszai töltötték ki az időt. Lapbemutatók, mely jelen esetben a Kult.er.hu dicséretes sikereinek megfejtéséről, múltjáról, jelenéről és leginkább jövőjéről esett szó.
Az utolsó közös ebéd után Papp-Für János búcsúszavaival ért véget az öt nap, aztán lassacskán kiürült a tábor – nem maradt hátra semmi más, csak egy-két elárvult pohár és az asztalon hagyott programtervezet.
A tábor utolsó napján pedig 11 írószövetségi és 18 pártolói taggal megalakult Szentmártoni János elnökletével hajdúböszörményi központtal a Magyar Írószövetség Hajdú-Bihar Megyei Írócsoportja.
A Maghy Zoltán Galériában megalakult írócsoport elnökének Bertha Zoltán, József Attila-díjas irodalomtörténészt, titkárnak pedig Papp-Für János költőt választották szavazással. Az írószövetség soraiból alapító okiratot írt alá: Erős Kinga, Kelemen Erzsébet, Ferdinandy György, Farkas Wellmann Endre, Szálinger Balázs, Szentmártoni János, Kocsis Csaba, Barabás Zoltán és Ködöböcz Gábor.
A szervezők és táborlakók egyöntetűen hatalmas sikernek élték meg ezt az öt napot, és jövőre egyhetesre bővítik a tábort.
A hetedik…
A 2018. évi, VII. Hajdúböszörményi Írótábor felépítése, programjai ugyanúgy, olyan formában valósultak meg, mint az előző években. A fő cél a kortárs magyar irodalom, költők, írók népszerűsítése, megismertetése a diákokkal, érdeklődőkkel. Az írótábor évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend, míg hat éve 40 körül mozgott a létszám, 2018-ban a jelentkezők és előadók összesen 140-en voltak, ahol a 13 évestől kezdve a 70 éves korosztályig képviseltették magukat az érdeklődők.
Nagyon sokan jelentkeztek előadónak, óraadónak az eseményre, a tábor jó híre nem csak a laikus érdeklődőkhöz és tanulni vágyókhoz jutott el, hanem a szakmabeli költőkhöz, írókhoz is egyaránt.
A program összeállításánál a sokszínűség maradt a fő szempont. Az oktatók névsora minden évben bővült. Áfra János –költő, szerkesztő- a szerkesztéssel, ezen belül a saját szövegeik szerkesztésével, valamint a folyóirat kultúrával ismertette meg a hozzá beiratkozókat. Lanczkor Gábor próza és novella íróiskolát is vezetett. A próza iránt érdeklődőknek rajta kívül, órát tartott Csobánka Zsuzsa Emese, Vörös István és Berta Zsolt is, akik az alkotáson kívül az értő olvasásra tanították az óráikra jelentkezőket. A vers íróiskola vezetői Kemény István, József Attila-díjas magyar író, költő, Sopotnik Zoltán és Deres Kornélia– költők, Babiczky Tibor – költő és Magolcsay Nagy Gábor – költő, akik csoportjaikkal bemutatták a jól működő verseket, valamint haikukkal tették különlegessé az órát. Ők tízen nem munkaként fogták fel az előttük álló napokat, hanem kultúrmisszióként, annak reményében, hogy átadják tudásukat a jövő alkotóinak.
Az íróiskolákon a tanárok minden érdeklődővel kis csoportban és külön-külön is foglalkoznak. Az első órára mindenki felkészülhetett egy általa alkotott mű bemutatásával, amit az íróiskola vezetők útmutatásával a tábor végére egy működő szövegként adott elő az írója.
A délelőttök a tanulás jegyében zajlottak le, délután pedig számos kortárs író, költő alkotó munkájába nyerhettek betekintést az előadói estek, felolvasások alkalmával. A nap koncertekkel zárult, ami után a népes tábor nyugovóra tért és nagy izgalommal várhatta a következő nap történéseit.
A 2018. évi programokról:
Az első napon a megnyitó után Kemény István és Vörös István kötetbemutatója következett, a helyszín a Hajdúsági Múzeum kertje. Papp-Szalai Sándor szóba hozta többek között a hagyományhoz való viszonyulás, az öncsonkítás nélküli irodalom, az aktualizálás nélküli közéleti versek és a mágikus realizmus kérdésköreit is. A szerzők felolvastak, Vörös István a besúgójelentések lírarontó hatásáról beszélt. A kötetbemutató után Nági koncertje következett, aki egy különleges looperes produkcióval készült.
Mire a dokk.hu szerkesztőgárdája a színpadra lépett, a táborozók már elhúzódtak a reflektorok alól, kisebb csapatok alakultak. A szerkesztőktől megtudhatták az érdeklődők, hogy az online tehetséggondozás legelső lépése a regisztráció, ezt szemléltették is. Röviden megismertették a portál történetét, ami elsősorban pályakezdő fiataloknak kínál platformot.
Áfra János esti kötetbemutatójára a második napon került sor, melynek közreműködői Gyöngy Dániel és Gergye Krisztián voltak. Papp-Szalai Sándor az előadást követő beszélgetésen traumaként hivatkozott a performanszra. A butoh tánc és Gergye Krisztián előadása alatt az arcokon meghökkenés és csodálat ült. Sokak számára akkor érkezett meg a versekkel kapcsolatos ahaélmény, a szerző felolvasása és az improvizatív tánc valóban rítusokat idézett fel. Gyöngy Dániel a test kiürítéseként és koncepciókba helyezkedésként, Krisztián pedig a test és lélek mozgása révén történő találkozásként hivatkozott a performanszra. Áfra János a költészetében tetten érhető összművészeti hatásokról mesélt.
Ezek után a Múzeumkertben a Másik Oldal zenekar versfeldolgozásai következtek, majd Pély Barna és Jász Andris koncertezett.
A harmadik napon Lanczkor Gábort kérdezte Herczeg Ákos, és Csobánka Zsuzsa Emese beszélt Szépen ölni című könyvéről. Utánuk a Ruby Harlem zenekar koncertezett.
A záróestén Babiczky Tibor és Deres Kornélia kötetbemutatója következett, a kötetek címének (Félbehagyott költemények és Bábhasadás) értelmezési lehetőségeiről, visszatérő motívumokról kérdezte a szerzőket Papp-Szalai Sándor. Eszmefuttatás az elsőkötetesek problémájáról, színháztörténet, tudatosság kérdése, a nyelv gyermekkel való azonosítása, illetve sorozatok, agyműködés, lezáratlanság. A napot Takács Nikolas koncertje zárta.
A táborzárás napja július 14. szombat volt, ezen a napon már sem az íróiskolák ülései, sem a szemináriumok nem voltak részei a hivatalos táborprogramnak, ám a kora reggel bemutatott és díjjal is értékelt vizsgadarabok a napokon át tartó kemény, mégis szórakoztató munkát tették kézzelfoghatóvá. A Tábor Nagydíját líra kategóriában megosztva Novák György és Papp Balázs kapták, próza kategóriában Utassy Jázmin lett a díjazott.
A díjkiosztó során Áfra János elmondta, hogy meglátása szerint a hetedik alkalomnak köszönhetően holtponton esett át a hajdúböszörményi táborsorozat, hiszen a fiatal alkotók és a szervezőcsapat dinamikus ereje, munkája egyre inkább „felnőtté” teszi a tábort, a színpadra lépő íróiskola- és szemináriumvezetők is mindinkább a VIII. írótábort foglalták bele rövid köszönetnyilvánításaikba. Papp-Für János – a rendezvény főszervezője – a búcsúzáskor írótársaihoz hasonlóan a jövő évet tartotta szem előtt.